Érzékelő alapszintű oktatási ismerete 1
Érzékelő meghatározása
A GB7665-87 számú nemzeti szabvány az érzékelőt úgy definiálja, mint: „Olyan eszköz vagy eszköz, amely egy bizonyos szabály szerint mérhető és használható jelként alakítható át, általában érzékeny komponensekből és konverziós komponensekből áll”. Az érzékelő olyan érzékelőeszköz, amely érzékeli a mért információkat, és az érzékelt információt villamos jelnek vagy más szükséges információs formának egy bizonyos törvény szerint átalakítja az információ továbbítására, feldolgozására, tárolására, megjelenítésre, felvételre vonatkozó követelményekre, és ellenőrzés. Ez az első lépés az automatikus felismerés és az automatikus vezérlés eléréséhez.
Érzékelők osztályozása
Jelenleg nincs egységes osztályozási módszer az érzékelőkhöz, de a következő három típust használják:
1. Az érzékelő fizikai mennyiségének megfelelően érzékelőkre osztható, például elmozdulás, erő, sebesség, hőmérséklet, áramlás és gázösszetétel.
2. Az érzékelő működési elvének megfelelően ellenállás, kapacitás, induktivitás, feszültség, Hall, fotoelektromos, rácsos hőelem és más érzékelők között osztható. Például a WBV412U01 feszültségérzékelő.
3. Az érzékelő kimeneti jelének jellege szerint a következőképpen osztható: kapcsoló típusú érzékelő, amelynek kimenete a kapcsoló mennyisége ("1" és "0" vagy "be" és "ki"); a kimenet analóg típusú érzékelő; a kimenet impulzus vagy a kód digitális érzékelője.
